Henri Michaux nagyszerű és emblematikus versében (A nagy háború, többek között Weöres Sándor hátborzongató fordításában) mindenki keresi, „mi is a…, hol is a… Nagy Titok”. A nagy háború, a Gran Guerre titka azóta is foglalkoztatja a történészeket és az érdeklődő olvasóközönséget. Különösképpen manapság, amikor nemrég volt az első világháború kitörésének századik évfordulója, és – tekintve a háború hosszát - még évekig folyhat a centenáriumi emlékezés és elemzés.
Szkárosi Endre
ELTE BTK
"Lehet, hogy nem véletlenül jelent meg az Olasz Kultúrintézet által kiadott periodika, a Nuova Corvina új száma épp Olaszország háborúba lépésének napjaiban"
Lehet, hogy nem véletlenül jelent meg az Olasz Kultúrintézet által kiadott periodika, a Nuova Corvina új száma épp Olaszország háborúba lépésének napjaiban, így ez is szinte centenáriumi kiadványnak számíthat. Ennek a számnak a törzsanyagát az Itália első világháborús szerepének kérdéseit taglaló tanulmányok alkotják. Lorenzo Marmiroli 1915 májusának végzetes napjait, pontosabban a kulturális folyóiratoknak az interventizmus (a háborúba való belépést sürgető mozgalom) oldalán való, koncepciózusnak mondható fellépését vizsgálja. Marco Cuzzi viszont épp a háború végi, Olaszország számára ambivalens rendezés problémáit elemzi. A Magyarországon fontos szerepet játszó italianisták elsősorban a kérdéskör kulturális aspektusaival foglalkoznak. Roberto Ruspanti az olasz-magyar kulturális kapcsolatok mozzanatait vizsgálja, Pál József a háború egyik könyörtelen helyszínét alkotó Alpe Giulie íróinak helyzetét elemzi, míg Luigi Tassoni – aki több más, izgalmas tanulmány szerzője e lapszámban – Ungaretti legendás, 1916-ban a fronton megjelent első kötetét (Il porto sepolto) helyezi új megvilágításba. Érdekes kontextusra hívja fel a figyelmet írásában Giulio D’Angelo, aki a háború és a zene kapcsolatában az öldöklő harcok zajkörnyezetét idézi fel.
A Nuova Corvina további rovataiban Michele Sita’ a filozófusok (elsősorban Croce és Gentile) háborújáról ír, Berényi Márk az Olaszországba történő, legújabbkori magyar bevándorlás statisztikai jellemzőit elemzi, míg Domokos György egy izgalmas kutatói projekt együttműködési hozadékáról győzi meg az olvasót. Érdekes részletkérdésekkel foglalkozó írások olvashatók még Szabó Győző, Tizer Vivien, Jakab-Zalánffy Eszter, Mariaelena Costa, Milly Curcio, Bodrogai Dóra és Bene Kata tollából.
Kiváló kollégáink tanulmányait olvasva büszkeség tölthet el bennünket, hogy a szerzők között két kiváló doktoranduszunk (Berényi Márk és Giulio D’Angelo), valamint a tanszékünk és doktori programunk életében tartósan résztvevő történész, Lorenzo Marmiroli is érdemi munkával szerepel.
