A kötet az AIPI 2016. augusztus 31-től szeptember 3-ig Budapesten – az ELTE BTK-n – megrendezett, XXII. nemzetközi kongresszusa III. szekciója válogatott előadásainak szerkesztett változatát foglalja magában. (A III. szekció munkájáról az alulírott által összeállított beszámoló: http://itadokt.hu/az_aipi_xxii_kongresszusa_az_elte_bolcseszkaran# .) Az AIPI szóban forgó (összesen tíz szekcióból álló) kongresszusának budapesti főszervezője Szkárosi Endre professzor volt, a lebonyolításban az Irodalomtudományi Doktori Iskola italianisztikai programja, illetve az Olasz Tanszék működött közre.
Az Akták kiadását illetően – az általában szokásos megjelentetéshez és az AIPI korábbi konferencia-közleményeihez képest új módon – a szerkesztési alapelv az volt, hogy minden szekció (a szekció-koordinátorok szerkesztésében) önálló kötetben közli anyagát. A nagyszabású (30 ország 105 egyeteméről 245 tudós előadót vendégül látó, 230 előadást magában foglaló), minden tekintetben sikeresnek mondható és pozitív sajtó-visszhangot kiváltó, budapesti AIPI-kongresszus aktái közül jelen időszakban tehát a III. szekcióé jelent meg a Cesati kiadó gondozásában. (A III. szekció és a szóban forgó kötet címe magyarul: Háborúk, konfliktusok, erőszak – A gyűlölet kultúrája a XX. századtól szeptember 11-ig).
Lorenzo Marmiroli (a III. szekció egyik koordinátora, az Akták társszerkesztője és társszerzője) informatív bevezetését követően többek között Isabella Von Treskow ad analitikus áttekintést a Giorgio Bassani-féle Il giardino dei Finzi-Contini-ről a legújabb kutatások eredményeinek fényében, Colbert Akieudji pedig az erőszak-motívumokat elemzi Stefano Benni elbeszéléseiben. Antonio Saccone az I. világháború Aldo Palazzeschi-féle irodalmi megjelenítéséről ad átfogó képet (a Due imperi… mancati című regény alapján). Alessandro Rosselli két, 1950-es évekbeli regény (Raul Lunardi: Diario di un soldato semplice; Mario Terrosi: La casa di Novach) vizsgálata révén ad képet Jugoszlávia olasz megszállásának irodalmi megjelenítéséről. A háborús ideológia sajtóbeli megjelenítéséről két munkában: egyrészt az I. világháború időszakának az olasz sajtóban megjelenő vonatkozásairól Lorenzo Marmiroli, másrészt az Ivana Skevin–Iva Grgic Maroevic szerzőpáros (a srebrenicai vérengzést elemző, nyelvészeti) tanulmányában tájékozódhatunk. Az olasz fasizmus – XX. és XXI. századi – lengyelországi történészi recepciójáról Stefan Bielanskitól, Alja Rachmanova olaszországi recepciójáról (a fasizmus időszakában) Silvia Ascionetól olvashatunk informatív tanulmányokat. A kötetet záró két munkában egyrészt az alulírott fogalmazta meg – részben a Moro-ügy 40. évfordulója okán – reflexióit Aldo Moro fogságban írt leveleiről (alapvetően hermeneutikai megközelítésben, az említett levelek kritikai kiadása alapján), másrészt Hamerli Petra kitűnő elemzését olvashatjuk I. Sándor király 1934-es marseille-i meggyilkolásáról - az olasz-magyar kapcsolattörténet kontextusában.
*A cura di Lorenzo Marmiroli, József Nagy e Vanessa Martore, Firenze: Franco Cesati, 2018, pp.166.
Nagy József