Óriási sikere volt a párizsi Orsay múzeum "Dolce vita? A Libertytől az olasz design-ig, 1900-1940" című kiállításának (1915.04.14. - 09.13.),amelyre a Fellinire utaló címen kívül a szinte mindenütt megjelenő, enigmatikus plakát is felhívta a figyelmet: rajta Antonio Donghi Circo equestre című, 1927-es festménye.
Daoudal Gertrud
"A XIX. sz. végének Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió stílusa Liberty néven terjed el (a londoni Liberty § Co üzlet hatására) a gazdag észak-olasz városokban. A természet, a növény- és állat-világ tekervényes vonalai burjánzanak mindenhol"
180 festmény, szobor, bútor, használati tárgy, vázák, dekorációs elemek, plakátok, tárgyak…, eddig soha nem látott, múzeumokból és 80 magángyűjteményből származó anyag kronologikus sorrendben mutatja be az olasz képzőművészet és kézművesség dialógusának ragyogó eredményeit a két világháború árnyékában, s ezzel egyidőben az olasz design eredetét, fejlődését is.
A látványterv a világhírű Mendini Atelier munkája: a periódusokat, stílusirányzatokat élesen elkülönülő színek világítják meg.
A XIX. sz. végének Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió stílusa Liberty néven terjed el (a londoni Liberty § Co üzlet hatására) a gazdag észak-olasz városokban. A természet, a növény- és állat-világ tekervényes vonalai burjánzanak mindenhol: a festmények Botticellire emlékeztető nőalakjain, a kerámiákon, az épületek, villák külsején és belső berendezésén, a fürdővárosok luxusán át a temetőkertekig. Szépség és hasznosság, magasrendű művészet és gazdag kézműves-hagyomány teremt látványosan újat. Az egyesített, ipari fejlődésnek induló Itália első nagy nemzetközi bemutatkozása az 1902-es torinói kiállítás: Prima Espozione Internazionale d'Arte Moderna (A Modern Iparművészet Első Nemzetközi Kiállítása). Aranyérmet kap és óriási szenzációt kelt Carlo Bugatti (1856-1940) "Csiga-szalon"-ja. Megszületik a "Bugatti-stílus", és egy sokoldalú művész, szobrász, luxus/sportkocsi-gyártó nemzetközi iparos-dinasztia.Bugatti párizsi műhelyében (1904-től) a használati tárgyak, bútorok egyedi műalkotások lesznek, nemcsak stílusukat, hanem anyagfelhasználásukat tekintve is: fa, fém, kagylók, bőr, zeneszerszámok… mintegy későbbi irányzatok törekvéseit vetítve előre.
Eugenio Quarti (1867-1929) könnyed bútorai, Alessandro Mazzucotelli (1865-1938) kovácsoltvas-tárgyai, dekorációi, Galileo Chini(1873-1956) kerámiái, monumentális freskói, üvegképei, operadíszletei nemzetközi elismerést kapnak: a mesterember a művészet rangjára emelte szakmai tudását.
Vittorio Zecchin (1878-1947) a muránói üvegtechnika klasszikus hagyományát felhasználva jut el a bizánci ornamentikától (Muranói vázák) a letisztult "Veronese-vázához." (1921, Velence, magángyűjtemény.) Ő is, mint társai, eklektikus művész. Híres alkotása a velencei Hotel Terminus számára készített, 11 képből álló festmény-sorozat: Az „Ezeregy éjszaka"(1914) a velencei Liberty remekműve.
A színes üvegablak eddig katedrálisok díszítőeleme volt, most áruházak, passzázsok dísze. Az utcákon megjelenik a plakát, a kultúra széleskörű terjesztésének, majd a későbbi propagandának az eszköze is.
Az olasz "divizionista" festészet technikája a francia "pointillizmus"-t (apró ecsetvonások, pontok szigorú optikai rendjével dolgozó irányzat) követi, gondolatisága a realizmus és a szimbolizmus között helyezkedik el. Gaetano Previati, Giuseppe Volpedo da Pellizza, Giovanni Segantini képei jelzik ezt a szimbolista irányba forduló, a pointillizmushoz képest inkább foltokban festő, a látványba a látomást is beépítő iskolát.
1909. A párizsi Le Figaro újságban jelenik meg,"ökölcsapásként," Tommaso Marinetti első, elhíresült futurista kiáltványa.