Ezen az őszön abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Olaszországban élvezhetem végig a gesztenyehullást és a bőrig ázást. Roveretóban vagyok, a kicsi északi Trentino-Alto Adige tartománynak nem is a fővárosában, egy kedves, alpesi kisvárosban. A tényleg különlegesen tiszta alpesi levegőn kívül a város egyetlen dologról híres: itt van az egész észak-olasz terület, de inkább egész Európa egyik legjelentősebb huszadik századi archívuma.
Szirmai Anna
ITADOKT doktorandusz-hallgató, kísérleti költészeti kutató
"Egyébként a múzeumban dolgozók valamiért élénk közelmúltbeli emlékként tekintenek az Osztrák-Magyar Monarchia idejére, „amikor még egy család voltunk”, így magyarként különösen szívesen látnak"
A Mart –Museo dell’Arte Moderna e Contemporanea di Trento e Rovereto múzeumként is érdekes (Mario Botta tortaformát idéző üvegkupolája a város szimbólumává lett), de a kiállítóterek alatti szinten vannak az igazi értékek. Az Archivio del ’900 három fő tudományterületről származó anyagokat őriz: (főleg regionális fókuszú) építészeti gyűjtemény, művészet-kritikai anyagok (kritikusok, teoretikusok hagyatéka) és a verbovizuális költészet tárgykörébe tartozó gyűjtemény. Ezeken belül és kívül találunk Mail Art, Fluxus, underground sajtó-, tánc- és performansz-témájú dokumentumokat, műveket is. Ebben az archívumban dolgozom október óta, elsősorban katalogizálási, gyűjtemény-rendszerezési feladatokkal foglalkozom a szakmai gyakorlat három hónapja alatt. Ez elég száraznak és unalmasnak tűnhet, de igazi kincseket lehet itt találni. Közelebbről a huszadik századi archívum egyik legjelentősebb gyűjteményébe, a Fraccaro-Carrega hagyatékba tartozó dokumentumokkal dolgozom. A gyűjtemény az olasz kísérleti költészet két jelentős alakjának hagyatékából egyesült. Marco Fraccaro világhírű olasz genetikus, az ötvenes évek óta érdeklődik a műgyűjtés iránt, Ugo Carrega (tavaly elhunyt) kísérleti költővel a hatvanas években találkoztak, ettől kezdve szoros együttműködésben építgették a kísérleti költészeti (és mail art, underground press, fluxus stb) műgyűjteményt. Carrega kísérleti költészeti munkásságának szerves részeként jött létre az anyagból az ANS Archivio di Nuova Scrittura, amely a művész saját munkáihoz kapcsolódó dokumentáción kívül levelezéseket és nyomtatott kiadványokat is tartalmaz. A paviai egyetemhez tartozó Collegio Cairoli termeiben Fraccaro 1971-től rendszeresen adott helyt kortárs művészeti kiállításoknak. Az ANS interdiszciplináris műhely és gyűjtemény Paolo della Grazia műgyűjtő jóvoltából került a Mart állományába 2010-ben, azóta kutatható az anyag. Az Archivio di Nuova Scritturába tartozó műalkotások nagy része a közeli Bolzanóban, a Museion gyűjteményében találhatók.
Marco Fraccaro és Ugo Carrega projektjének nemzetközi elterjedtségét jól jelzi, hogy a különböző kiadványokkal teli mappákban többször találtam magyar vonatkozású anyagot (meghívót, kiadványt, felhívást). Tóth Endre és Szombathy Bálint is levelezett az ANS alapítóival, a művészek általában műveket is adományoztak a gyűjtemény bővítésére, így a dokumentumokból sejthető, hogy talán magyar művek is vannak benne.
Egyébként a múzeumban dolgozók valamiért élénk közelmúltbeli emlékként tekintenek az Osztrák-Magyar Monarchia idejére, „amikor még egy család voltunk”, így magyarként különösen szívesen látnak. A katalogizálási kalandokról itt is beszámolok: arthisteria.tumblr.com