Az Európa kulturális fővárosa 2019 olaszországi pályázat alig 2 éve, 2012 novemberében indult, és a napokban zárult. A 21 aspiráló város közül 6 jutott tovább a második fordulóba: Cagliari, Lecce, Matera, Perugia, Ravenna, Siena. A 13 tagú nemzetközi zsűri 7 igen-szavazattal Materát nevezte meg győztesként.
2014. október 17-én, pénteken este ért véget a közel 2 évig tartó, az Európa kulturális fővárosa 2019 címért folyó olaszországi verseny. Dario Franceschini kulturális miniszter (az Európai Unió olasz elnökségének minisztere minőségében) a Kulturális és turizmus Minisztérium (MiBACT) tanácstermében 17:50-kor jelentette be a zsűri döntését. A Steve Green (Egyesült Királyság) vezette 13 fős nemzetközi bizottság 7 igen-szavazattal a Basilicata tartománybeli Materát javasolta győztesnek. Hivatalosan az olasz Kormány hozza meg a végső döntést, de Franceschini sietve hozzátette, hogy a zsűri javaslatával maximálisan egyetértenek.
Az eredményhirdetést élőben közvetítve, Rómában, a helyszínen és a 6 kandidáló városban hatalmas várakozással figyelték a szurkolók. A bűvös szó, a nyertes város nevének bejelentésekor a materai San Giovanni téren összegyűlt hatalmas tömeg óriási ovációba, véget nem érő örömünneplésbe kezdett. „Példa lehetünk a Dél számára.” – nyilatkozta a meghatódott polgármester. (A rövid video linkje: http://video.corriere.it/matera-sindaco-possiamo-essere-esempio-il-sud/5872fd2c-5624-11e4-8d72-a992ad018e37 )
Győzelmük az „Európa Kulturális Fővárosa”-i között az első délolasz várost jelenti, hiszen eddig Firenze (1986-ban), Bologna (2000-ben) és Genova (2004-ben) viselhette a kitüntető címet. Azonban nemcsak a – Pasolini (Il Dolore) és Mel Gibson (La Passione) által is kitüntetett – Kövek városa (Cittá dei Sassi), hanem az egész ország nyert. Különösen a 6 finalista város rendkívüli tervezői készségről tett tanúbizonyságot. A zsűri elnöke szerint az olasz pályázatok képviselték az eddigi legjobb minőséget. Éppen ezért van rendkívüli jelentősége az olasz Parlament által elfogadott két jogszabálynak az Art Bonus határozattal együtt. Az első az Europa 2019 program (il programma Europa 2019), mely támogatja a nem nyertes pályázó városok programjavaslatainak megvalósítását is. A második a 2015-től bevezetésre kerülő Olaszország kulturális fővárosa cím. Ily módon „nemzeti szinten, évről-évre virtuózan versenyezhetnek az olasz városok, kicsik és nagyok, melynek során ugyanazokat a pozitív és rendkívüli mechanizmusokat (projekttervezés, kreativitás) tudják kihasználni, melyeket a hat finalistánál láthattunk.” – olvasható a miniszter sajtónyilatkozatában a MiBACT honlapján:
Magyarország számára is tanulságos az olasz „történet”, hiszen az új uniós jogszabály szerint 2023-ban ismét hazánk (és az Egyesült Királyság) egy-egy városa viselheti majd a kitüntető címet, és rendezheti meg az európai szintű kulturális évadot. S mivel a nemzeti szintű pályázati felhívás alig két év múlva, 2016 őszén fog megjelenni, a versenyezni szándékozó magyar városoknak mihamarabb érdemes megkezdeni a felkészülést.
Olaszország 12 év múlva indíthatja el újra a mostanihoz hasonló kiválasztási folyamatot az Európa kulturális fővárosa 2033 cím elnyeréséért. A frissen szerzett tapasztalatok, a pályázat által elindított pozitív folyamatok és a jövőre induló, évente megrendezésre kerülő Olaszország kulturális fővárosa címért folyó verseny minden bizonnyal jelentős mértékben hozzájárul majd ahhoz, hogy az ország kilábaljon az évek óta tartó, súlyos gazdasági válságból, és tovább növelje a kultúra országának – egyébként már általánosan elismert - imázsát.
Börcsök Gizella
