2019-ben Olaszország és Bulgária egy-egy városa fogja megrendezni az európai szintű kulturális évadot. Az 1985-ben, Melina Mercouri, akkori görög kulturális miniszter javaslatára útnak indított kezdeményezés mára az egyik legismertebb, legnépszerűbb és legsikeresebb európai uniós kulturális program.
Slama Györgyné Börcsök Gizella
"Az 1985-ben, Melina Mercouri, akkori görög kulturális miniszter javaslatára útnak indított kezdeményezés mára az egyik legismertebb, legnépszerűbb és legsikeresebb európai uniós kulturális program."
A 2019-es évre pályáztatás már tavaly ősszel megkezdődött, hogy a városoknak elegendő idejük legyen a felkészülésre. 2013. szeptember 20-án volt az Európa Kulturális Fővárosa 2019 cím elnyerésére szóló olaszországi, nemzeti szintű pályázati felhívás beadási határideje: a nemzeti szintű pályázatra rekord mennyiségű, 21 kandidatúra érkezett be, ábécérendben az alábbi városoktól: 1. Aosta 2. Bergamo 3. Cagliari 4. Caserta 5. Città diffusa Vallo di Diano e Cilento con la Regione Campania e il Mezzogiorno d'Italia 6. Erice 7. Grosseto e la Maremma 8. L’Aquila 9. Lecce 10. Mantova 11. Matera 12. Palermo 13. Perugia con i luoghi di Francesco d’Assisi e dell’Umbria 14. Pisa 15. Ravenna 16. Reggio di Calabria 17. Siena 18. Siracusa ed il Sud Est 19. Taranto 20. Urbino 21. Venezia con il Nordest.
Olyan „nagyságok” tehát, mint Velence (és az Észak-keleti Régió), Siena, Ravenna, Mantova, Urbino, Palermo, vagy az olyan, itthon kevéssé ismert települések, mint Vallo di Diano és Cilento, Erice, Grosseto.” A pályázatok elbírálására 2 hónap áll rendelkezésre. A nemzetközi zsűri (7 főt az európai uniós intézmények, 6 főt az olasz kormány nevezett ki) értékelésének és döntésének eredménye – mely városok jutnak tovább a második fordulóba, valamint e városoknak milyen szempontok alapján kell továbbfejleszteni pályázatukat – két héten belül kerül nyilvánosságra a Kulturális Minisztérium (www.beniculturali.it), illetve a Minisztériumhoz tartozó EKF Fókusz Pont Iroda honlapján (www.capitalicultura.beniculturali.it). A találgatások a továbbjutó városokról már jóval korábban megkezdődtek. Egy országos közvélemény-kutatás érdekes eredményt hozott. A megkérdezettek 34%-a Velencét tette az első helyre, őt Siena 17%-kal követi. A harmadik és negyedik helyen Urbino (11%-kal) és Ravenna (8%-kal) szerepel, míg Matera és Bergamo 5-5%-ot ért el az értékelésben. Érdemes megjegyezni, hogy éppen az elmúlt hónapban került fel Velence a Nemzetközi Műemléki Alap (World Monument Fund) veszélyeztetett örökségek listájára (watch list), mert a luxushajókkal érkező turisták áradata az utóbbi években különösen fenyegeti a világörökséget. A 8 világörökségi helyszínnel büszkélkedő Ravenna elsőként, már 2007-ben megkezdte a pályázatra való felkészülését. L’Aquila e különleges kulturális projektben látja az 2009-es földrengés okozta katasztrófából való lelki és fizikai újjáéledés lehetőségét. Toscana és Szicília 3-3 települése (Pisa, Siena, Grosseto, valamint Palermo Siracusa, Erice) külön-külön szállt versenybe. Apúlia 4 városa közül 2 visszalépett: Bari Tarantót, míg Brindisi Leccét támogatja a továbbiakban. A pályázatok egy része már olvasható a városok honlapján, miközben vannak olyan aspiráló önkormányzatok is, amelyek - versenypozíciójuk megőrzése érdekében - ötleteiket nem kívánják nyilvánosságra hozni.
A szerencsés hatos: Cagliari, Lecce, Matera, Perugia, Ravenna, Siena
A 13 fős európai zsűri közel 2 hónap alatt tanulmányozta és értékelte az angol és olasz nyelven benyújtott, 80-90 oldalas pályázatokat. Majd november 11. és 15. között a városoknak lehetőségük volt személyesen is bemutatni kulturális programjukat a Kulturális Minisztériumban. Az eredményhirdetésre november 15-én, pénteken került sor a Minisztérium Tanácstermében. A Steve Green (kulturális politikák szakértője, Egyesült Királyság) vezette zsűri késő délután nyilvánosan bejelentette a szerencsésen továbbjutó 6 város nevét: Cagliari, Lecce, Matera, Perugia, Ravenna, Siena. Sokakat bizonyára meglepett a döntés, hiszen egy országos közvélemény-kutatás a most kieső Velencét tette az első helyre. Más kalkuláció szerint, ha figyelembe vesszük, hogy a címet eddig elnyert olasz városok (1986: Firenze, 2000: Bologna, 2004: Genova) az ország északi feléből kerültek ki, akkor jogos tippnek volt tekinthető, hogy ez alkalommal a déli városok is esélyt kapjanak.
Androulla Vassiliou, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős biztos örömét fejezete ki a nagyszámú pályázat miatt, és gratulált a továbbjutóknak, majd kijelentette, hogy már önmagában a rövidlistára kerülés is jelentős előnyöket biztosíthat az adott városnak kulturális, szociális és gazdasági téren, amennyiben pályázatuk a kulturális alapú, hosszú távú stratégiájuk része. Végül bátorította a kiválasztottakat, hogy maximálisan használják ki ezt a lehetőséget.
A második fordulóba továbbjutó önkormányzatoknak jövő nyárig van lehetőségük továbbfejleszteni pályázataikat a zsűri ajánlásai alapján. A végleges döntés a nyertes városról 9 hónap múlva várható.