A nyugati művészeti antológiákban ritkán találkozhatunk Corrado Feroci, thai nevén Silpa Bhirasri olasz származású szobrászművésszel. Ezzel szemben Thaiföldön nagy tisztelet övezi: nemcsak elismert, elsőszámú nemzeti szobrász, de a modern thai művészet atyja és a bangkoki Silpakorn Egyetem megalapítója. Munkásságáért a király a legmagasabb állami kitüntetésben, az úgynevezett Dusdi Mala medálban részesítette. 2016. október 18-án elhunyt őfelsége Bhumibol Aduljadedzs IX. Ráma, Thaiföld és a világ leghosszabb ideig uralkodó királya, a thai egység emblematikus alakja, a stabilitás megteremtője. A kormány egy évig tartó gyászt hirdetett a nagy szeretetnek örvendő király tiszteletére. Ezzel az írással rá is emlékezünk.
Corrado Feroci 1892. szeptember 15-én született Firenzében. 16 évesen került be a firenzei Királyi Művészeti Akadémiára, ahol hét évvel később, 23 évesen tanár lett. 1918-ban feleségül vette Paola Angelini-t, akitől két gyermeke született. 1922-ben elkészítette legfontosabb olaszországi művét, az Elesettek emlékművét (Monumento ai caduti) Portoferraióban. 1923-ban az Olasz Állam - Vajiravudh VI. Ráma Sziám királya kérésére - Ferocit kérte fel, hogy Bangkokba utazzon, és a Királyi Szépművészeti Tanszéken oktasson. Legelső szobrai egyikét magáról VI. Ráma királyról mintázta.
1933-ban vezetésével megalakult az első thai Szépművészeti Iskola, mely kezdetben csak festészeti és szobrászati szakirányból állt, ám nem sokkal később - a folyamatos bővítéseknek is köszönhetően - 1943-ban egyetemi rangot kapott. Alapítójáról, Ferociról Silpakorn egyetemnek nevezték el - a művész akkorra már thai nevén Silpa Bhirasriként elismert szobrász és professzor volt, 1943-tól pedig az egyetem dékánja. Itália második világháborúba lépésének és Thaiföld japán megszállásának nyomán 1944-ben hivatalosan is felvette a thai állampolgárságot és a Silpa Bhirasri nevet (Silpa: művészet, Bhirasri: a Feroci név hozzávetőleges thai fonetikus átírása). 1949-ben tért haza utoljára Itáliába, ekkor vált el feleségétől, majd tíz évvel később újranősült. Kezdeményezésére 1949-ben indult útjára az évente megrendezésre kerülő thai nemzeti művészeti kiállítás, mely kezdetben Silpa és tanítványai műveit mutatta be a közönségnek. Első tanítványai, akik sikerrel ötvözték a nyugati mintákat a thai művészettel, a későbbi kortárs thai művészet kiemelkedő alakjaivá váltak, így Angkarn Kalayanapong költő és festőművész vagy Thawan Duchanee festőművész. Silpa professzor és tanítványai számos neves külföldi platformon mutatkoztak be a modern thai művészet képviseletében. Részt vettek az 1954-es velencei és az 1960-as bécsi IAPA-kongresszuson (International Association of Plastic Art), valamint thai művészeti kiállítást rendeztek New Yorkban, Kölnben és Tokióban. Ennek köszönhetően a thai kortárs művészet hamar nemzetközi hírnévre tett szert. Silpa professzor egész életét a thai művészetnek szentelte, haláláig tanított az egyetemen. 1962-ben hunyt el Bangkokban.
Szobrászművészetével számos helyen találkozhatunk Bangkokban és Thaiföld más részein is. Egyik leghíresebb műve a párizsi diadalív mintájára készült bangkoki Demokrácia Emlékmű talapzat-reliefje az 1932-es sziámi forradalom emlékére, melyet 1942-ben a nemrég elhunyt Bhumibol Aduljadedzs, más néven IX Ráma avatott fel. Ezenkívül számos híres thai uralkodó szobra fűződik a nevéhez: a legjelentősebbek I. Ráma (1932), VI. Ráma szobra a Lumpini Park bejáratánál (1942, lásd fenti illusztráció), Nagy Taksin (1954) és Nagy Naresuan király szobra (1959). A Bangkok melletti Buddha szoborparkban található híres Sétáló Buddha terveit és számos vallási tematikájú egyéb szobrot is készített.
Silpa Bhirasri rendkívül termékeny író volt: több mint 60 művészeti témájú könyvet és tanulmányt írt a thai kortárs művészetről és annak szükségességéről. Ezek közül a fontosabbak: Modern sculpture and painting in Siam (1938), Survey of contemporary European art in relation to Thai art (1950), Modern Art in Thailand (1954) Contemporary Art in Thailand (1959), Is art necessary? (1959).
Silpa Bhirasri kétségkívül a kortárs thai művészet szerveződésének pillére és kiemelkedő alakja volt. Noha Itáliában és Európában nevével ritkán találkozhatunk, tevékenysége fontos mérföldköve a Kelet és a Nyugat, valamint a spiritualitás és a tudomány kapcsolódásának.
Komáromi Petra