Az ELTE BTK italianisztikai doktori programjának hallgatója, Nahóczky Judit művészettörténész olaszországi kutatásának egyik állomásán, Novarában írta blogunknak szánt jegyzetét.
Nahóczky Judit
"Az egyik teaházi est témája Szabó magda Az ajtó című regénye volt."
Az azonos című film (R.: Szabó István) egyik jelenete
Novara élénk kulturális életében jól tapasztalható, hogy a százezres város megteremti magának azokat a saját fórumokat, amelyek révén mint város érdekessé és élhetővé válik. Folyamatosan működik az időbank, amely számára mindenki felajánlhatja azt a tevékenységet, amit a legjobban tud végezni - a házimunkától kezdve egészen a család vendégeire való főzésig -, és amit a csoportban részvevők alacsonyabb összegért vehetnek igénybe, mint ha külső szakembereket hívnának. Ilyenkor ősszel megszaporodnak a jótékonysági estek is, amelyek egy koncert keretében zajlanak a Teatro Cocciában, vagy jótékonysági vacsora keretében gyűjtik össze a pénzt az egészségügyi vagy szociális szempontokból rászorulók részére. Egyik ilyen kulturális találkozási pont a több éve sikeresen működő Olvasókör, amelynek koordinátora a ma már nyugdíjban lévő, de a városi kulturális és turisztikai egyesületekben igen aktív szerepet vállaló Luigi Uslenghi újságíró. Az Olvasókör összejövetelein a kb. hatvan fős társaság minden hónapban neten szavaz arról, hogy mi legyen a következő hónapi irodalmi mű, amelyet megbeszélnek. Az egyik teaházi irodalmi est témája Szabó Magda Az ajtó című regénye volt. A társaság komoly érdeklődést mutatott a könyvben szereplő magyar történelmi és kulturális események iránt, amelyeket illetően kérdéseket tettek fel egymásnak és a jelen blogbejegyzés írójának. Nagy örömmel fogadták, hogy az írónő hazájából beszélgethetnek valakivel, mivel a könyv sikert aratott körükben. Legtöbbjük nem volt még Magyarországon, de akik jártak is, azok is leginkább klisékben és a kívülállók városi legendáinak szellemében értelmezték történelmünket. Ez a beszélgetés hozzájárult ahhoz, hogy egy kissé árnyalódjon és tisztuljon a kép. A történelemből Szent Istvánnak mint országépítő királyunknak a szerepe merült fel részletesebben, akinek a nyugati kultúrához való tartozásunkat köszönhetjük, valamint Mátyás király reneszánsz udvarának európai jelentőségét is sikerült kiemelni. A két király kiemelkedő, az ország javát szolgáló tevékenysége fontos információ volt a jelenlévők számára, akik Magyarországot szinte kizárólag az Osztrák-Magyar Monarchia boldog békeidejének területeként, valamint a Nyugaton nagy rokonszenvet kiváltott 56-os forradalom hazájaként ismerik.
Novara, 2013. november 19.